Lenyomja az árakat az árrésstop, de így is látványos, egy év alatt mennyit drágultak az élelmiszerek
Ez a HVG májusi bevásárlókosara.
Ez a HVG májusi bevásárlókosara.
Az árstop teljes kivezetése óta 10 százalékot drágultak az élelmiszerek, az infláción pedig legfeljebb szépségtapasz lehet bármilyen kormányzati intézkedés. Ha ugyan.
Olcsóbb tejtermékek, zuhanó árak a laktózmenteseknél, drágább étolaj: körülnéztünk a boltokban az árréskorlátozás bevezetése után is. Az is kiderült, egy év alatt mennyit drágult a bevásárlásunk.
Február váratlanul magas inflációs adattal lökte be az ajtót, ennek megfelelően a kormányzati szereplők is egyre hangosabban fenyegetőznek a hatósági árak újbóli bevezetésével. Na de vajon arra képesek voltak, hogy pusztán ezzel megállítsák a drágulást?
Januárban sem állt meg a drágulás a hazai üzletekben, és akármennyire szigorúan vonja össze a szemöldökét a kormány meg a GVH, a folyamat vélhetően folytatódhat. De emiatt tényleg a szakmai szervezeteket érdemes hibáztatni?
A gyenge forint is hozzájárulhatott ahhoz, hogy december végén már a novemberihez képest is jelentős drágulást láttunk több termék esetében. A tejtermékek ára csaknem másfélszeresére nőtt január óta, a tojás még jobban drágult.
Drágul a tojás és a sokáig ugyanolyan árban értékesített gyorsfagyasztott zöldség is. Mi az oka? Ennek is utánajártunk, miközben november végén néztük meg az alapélelmiszerek árát a hazai kiskereskedelmi láncoknál.
Bár az inflációt a statisztikusok 3 százalékosra mérik, az élelmiszereknél ennél nagyobb drágulást tapasztalhat, aki most boltba megy. Mi is így tettünk, ahogy minden hónap végén.
Nehéz lenne elfelejteni a galoppírozó tejárakat két évvel ezelőttről. Itt még nem tartunk, de láthatóan nőnek az árak.
A kormány még mindig azon sajnálkozik, hogy az emberek nem akarnak vásárolni, de vajon megjön a kedvük, ha bemennek egy élelmiszerboltba? És ha szidják nekik a kereskedőket, akkor jobb a helyzet?
A termékek legtöbbjének az ára nem változott, néhánynál azonban két számjegyű drágulást tapasztaltunk. Az árstop még egy utolsót odarúgott július végén a hazai boltokban.
A kormány folytatja a sikerpropagandát az inflációval kapcsolatban, megnéztük, mi az igazság.
A nemzetgazdasági miniszter a napokban arról beszélt: sem a lakosságot, sem a vállalkozásokat nem tudja a kormány meggyőzni arról, hogy vége a válságnak, és az inflációs nyomás is csökkent. A KSH áprilisi adatai ennek némileg ellentmondanak, de vajon májusban nőttek vagy csökkentek az árak az élelmiszerboltokban?
Az élelmiszereknél még nem emleget a kormány árstopot, és vészes inflációról nem is lehet beszélni. De már arról sem, hogy megállt volna az árak növekedése.
Márciusban a kormányzati kommunikációba is bekerült a diszkontok és a hagyományos kereskedelmi láncok háborúja – de vajon a hvg.hu listáján melyik számít olcsóbbnak? Ez a húsvéti bevásárlókosár.
Most volt két éve, hogy elindult az ukrán háború és az élelmiszer-árstop, ez a két dolog határozhatta meg leginkább az azóta eltelt időszak ármozgásait. De hol tartunk most?
Megállt az élelmiszerek drágulása, ám sok okunk nincs az örömre, ha a boltokban járunk.
Véget ért a hónapok óta tartó árstagnálás, újra növekedést mértünk, amikor a vasárnapi ebédhez vásároltunk be. De mit hoz a jövő év?
Beálltak az elmúlt hónapokban az élelmiszerárak, vagy legalábbis normális határon belül mozognak az árak, amit jó ideje nem tapasztalhattunk meg a hazai boltokban. Tényleg a kormány érdeme ez?
Lassan újra láthatjuk, milyen az, amikor a piaci viszonyok alakítják az élelmiszerárakat, más kérdés, hogy ezt milyen árszinten tapasztalhatjuk meg a boltokban. Októberben is ügyesen kerültük ki a boltokban a kormány által elvárt kék feliratokat, és megnéztük: „spekulálnak-e" még a láncok.